Mitől lesz valaki bal vagy jobbkezes? - utánajártunk a legújabb kutatásnak

A tanulmány alapja -amit már korábban megfigyeltek- , hogy a kezesség egyszerűbb formái már 8 héttel a fogamzás után megfigyelhetők a magzatnál. Ebben a fejlődési szakaszban a legtöbb magzat gyakrabban mozgatja a jobb karját, mint a balt. Néhány héttel ezután a magzatok 90%-a a jobb hüvelykujját cumizza, míg a magzatok 10%-a a bal hüvelykujját. Ez az arány hasonló, az akkor ismert  bal-és jobbkezes felnőttek megoszlásához.

15 évvel később megfigyelték ugyanezeket a gyerekeket az iskolában, hogy melyik kezükkel írnak. Ugyanazt a kezüket használták az íráshoz, mint amit az ultrahangos felvételen megfigyeltek az anyaméhben való fejlődésükkor. Fontos megjegyezni, hogy az agykéreg, mely később a mozgásért felelős; a magzati lét ilyen korai szakaszában, -amikor az asszimmetrikus kézmozdulatokat és a hüvelykujj cumizását megfigyelték- még nem képes közvetíteni a motorikus mozgás "parancsát" a gerincvelőnek.

Mit is jelent ez? A kezesség kezdeti formáit valószínűleg nem az agy irányítja, hanem a gerincvelő. Ez adta a vizsgálat alapötletét.

Judith Scmitz elmondta, hogy tanulmányukban különbséget véltek felfedezni a gének aktivitásában (génexpresszió) a jobb és bal oldali gerincvelőben; 8 héttel a fogamzás után. Pontosan akkor, amikor az asszimmetrikus kézmozgások kezdődnek. A génaktivitást az ún. epigenetikai tényezők befolyásolják, amelyek tükrözik a környezeti hatásokat és csökkent génaktivitást eredményeznek. Az epigenetika a modern biológiában a génműködést befolyásoló tényezőkkel (környezeti hatásokkal) és változásaikkal foglalkozik, amelyek örökletesek, és nem a DNS által meghatározottak. Mivel ez a gerincvelő bal és jobb oldalán eltérő mértékű, különbség van mindkét oldalon a gének aktivitásában. Így vannak olyan gének, amelyek nagyobb mértékben hatnak a gerincvelő egyik oldalára, mint a másikra.

A kutatás eredménye azt mutatja, hogy a születés előtti környezeti tényezők befolyásolják a génaktivitást a gerincvelőn belül, mely a kezesség alapját képezi. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a laterális dominancia ebben a korai szakaszban meghatározható lenne, mivel a születés utáni környezeti tényezők ezt még mindig befolyásolhatják. Mindazonáltal a kutatócsoport azt feltételezi, hogy van egy bizonyos születés előtti hajlam az egyik vagy másik kéz használata felé.

Lehet, hogy a vizsgálatunk gyakorlati szempontból nem fontos a balkezesek számára. Ez inkább feltárja azt a mechanizmust, hogyan válunk bal illetve jobb kezessé. A kutatás megkezdése előtt azt feltételezték, hogy az agyi asszimmetriák közvetlenül az agyban keletkeznek. Eredményeink azt mutatják, hogy ez már előbb, a gerincvelőben keletkezik, majd az agyba kerül, amint a gerincvelőhöz az agy funkcionálisan kapcsolódik.

Ebből látható, hogy az agyi asszimmetriák nagyon korai szerepet töltenek be az egyéni fejlődés során, ez az agyfejlődés alapja.

Kérdésemre, hogy mik a terveik, milyen egyéb kutatásokat eszközölnek majd  ami érdekes a balkezesek számára, az alábbi választ kaptam:

A jövőben szeretnénk megvizsgálni, hogy pontosan mik azok a születés előtti környezeti tényezők, amelyek befolyásolják a kezességet és a lateralitást.

Ha tetszett a cikk és szeretnél értesülni az újdonságokról,érdekel mi történik velünk, mit tervezünk  itt tudsz rá jelentkezni!